Tájékoztató
82/2011. (V. 18.) Korm. rendelet a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról
A 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelet 2011. szeptember 15-től az alábbi rendeleteket módosította:
§ A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletet,
§ A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendeletet,
§ A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet,
§ A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló 40/2002. (III. 21). Korm. rendelet,
§ A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet,
§ A Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet,
§ A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet,
§ Az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet,
§ A repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet,
§ A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet
§ Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet,
§ A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalról szóló 327/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet,
§ A fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet.
§ 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról
§ 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről
314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet
a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról
MÁS HATÓSÁGI, SZAKHATÓSÁGI ELJÁRÁSBAN A KÖRNYEZETI HATÁSOK JELENTŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA
2/A. § (1) A 3. számú melléklet szerinti olyan tevékenység esetén, amely nem éri el a 3. számú mellékletben meghatározott küszöbértéket, vagy a 3. számú mellékletben a tevékenységre megállapított feltétel nem teljesül, kormányrendeletben meghatározott esetekben a felügyelőség – a környezethasználó által benyújtott, a 13. számú melléklet szerinti adatlap alapján – előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása nélkül, más hatósági, szakhatósági eljárásban az 5. számú mellékletben foglaltak szerint vizsgálja, hogy a tevékenység következtében jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e.
(2) Jelentős környezeti hatás feltételezése esetén a felügyelőség szakhatósági állásfoglalásában, vagy a felügyelőség saját hatáskörébe tartozó engedélyezési eljárás során hozott, az eljárás felfüggesztéséről szóló végzésben – a 6. számú melléklet figyelembevételével – megállapítja a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeit.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt eljárást megelőző, előzetes szakhatósági állásfoglalás kérése esetén az ügyfél a 13. számú melléklet szerinti adatlapon túl – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – az engedélyezési eljáráshoz szükséges teljes engedélyezési tervdokumentációt vagy építészeti-műszaki dokumentációt és mellékleteket nyújtja be a felügyelőségnek.
(4) A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nkr.)
a) 8/A. §-ának (2a) bekezdése szerinti esetben,
b) 8/D. §-ának (2) bekezdése szerinti esetben, ha az Nkr. 8/D. § (1) bekezdésének f) pontjában foglalt szakhatósági eljárásban a szakhatóság azon szakkérdést vizsgálja, hogy a tevékenység következtében jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e, valamint
c) 8/E. §-ának (1a) bekezdése szerinti esetben az ügyfél – a 13. számú melléklet szerinti adatlapon túl – a 14. számú melléklet szerinti dokumentumokat nyújtja be a felügyelőségnek.
Fontos új fogalmak:
d) kapcsolódó létesítmény: a tevékenységet elősegítő, kiegészítő, kiszolgáló építmény a telepítés helyén;
e) összetartozó tevékenység: a 3. számú melléklet szerinti és az 1. vagy 3. számú mellékletbe tartozó tevékenységgel azonos, a környezethasználó által e tevékenységekkel azonos vagy szomszédos ingatlanon, közös beruházási céllal megkezdeni tervezett olyan tevékenység, amely a 3. számú mellékletben meghatározott küszöbérték alá esik, azonban megkezdése esetén az 1. vagy 3. számú mellékletbe tartozó tevékenységgel együtt a 3. számú mellékletben meghatározott küszöbérték teljesül;
f) területfoglalás: a tevékenység megvalósításához szükséges telek vagy telkek teljes és összes területe.
Jelentős környezeti hatás megállapítása esetén a felügyelőség szakhatósági állásfoglalásában környezetvédelmi engedély beszerzését írja elő.
Amennyiben a tevékenység szerepel a Korm. rendelet 3. számú mellékletében, úgy a kérelmezőnek be kell nyújtani a Korm. rendelet 13. számú melléklete szerinti Adatlapot. Ebben az esetben a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet módosítása szerint a kérelmezőnek 133.000.-Ft. igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie a speciális szakhatósági eljárásért.
13. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez
Letöltés: 314/2005-13-mell.doc
Adatlap a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatához
|
A tervezett tevékenység neve ....................................................................................................................................................................................................... |
||
|
A tevékenység(ek) megnevezése a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 3. számú melléklete szerint: ……………………………………………. ........................................................... |
A tevékenység(ek) sorszáma a Khvr. 3. számú melléklete szerint:
............................................................. |
A tevékenység(ek) mérete (a Khvr. 3. számú melléklet szerinti mértékegységben meghatározva):
........................................................... |
|
Ha rendelkezik vele, környezetvédelmi Ha rendelkezik vele, környezetvédelmi területi ügyféljel (KÜJ): ……. jel (KTJ): …….. |
||
A kérelmező azonosító adatai
|
Kérelmező – neve: ........................................................................................................................................................... |
|
– elérhetősége (levélcím, telefon, fax, e-mail): .................................................................................................. |
|
– cégbírósági bejegyzés száma:....................................................................................................................... |
|
– statisztikai számjele: ..................................................................................................................................... |
I. A tevékenység bemutatása, jellemzői
|
A tervezett tevékenység: |
|
1. új vagy meglévő tevékenység módosítása: |
|
....................................................................................................................................................................... |
|
2. megvalósításának, munkafolyamatainak (technológiájának) és a kapcsolódó tevékenységek rövid leírása: |
|
....................................................................................................................................................................... |
|
3. a felhasznált erőforrások (föld, víz, egyéb anyagok, energia – különösen nem megújuló forrásból): |
|
....................................................................................................................................................................... |
|
4. építési időtartama és az üzemeltetés várható kezdete: |
|
....................................................................................................................................................................... |
|
5 folytatására szolgáló építmények, területek, a közvetlen és a kapcsolódó létesítményeket, valamint a szükséges infrastruktúraelemeket is beleértve (felsorolás): |
|
....................................................................................................................................................................... |
|
6. funkcionális kapcsolata más meglévő vagy tervezett létesítménnyel, tevékenységgel (felsorolás): ....................................................................................................................................................................... 7. további fontosnak tartott jellemzői: |
|
....................................................................................................................................................................... |
II. A telepítési helyszín és környezetének bemutatása, jellemzői
|
1. A tervezett tevékenység helye (címe, ingatlan-nyilvántartási helyrajzi száma): ....................................................................................................................................................................... 2. A felhasznált terület (telek) kiterjedése: ....................................................................................................................................................................... 3. A beépítettség mértéke: ....................................................................................................................................................................... 4. A felhasznált terület (telek) jelenlegi területfelhasználási módja művelési ág szerint: ....................................................................................................................................................................... 5. További fontosnak tartott jellemzők: ....................................................................................................................................................................... |
III. A környezeti hatótényezők azonosítása
A válasz igen vagy nem lehet. Amennyiben a válasz igen, akkor szükséges a környezeti hatás megnevezése is. Ha ismert, meg kell adni a környezeti hatások nagyságát, mértékét és a kedvezőtlen hatások elhárítására tervezett intézkedéseket is.
|
1. A tevékenység kiépítése és/vagy működtetése jelent-e fizikai változtatás(oka)t a megvalósítás helyszínén (a domborzaton, a földhasználatban, a lefolyási viszonyokban, a növényzetben stb.)? ....................................................................................................................................................................... 2. A tevékenység működése közben felhasznál-e, illetve tárol-e, szállít-e, kezel-e, termel-e olyan veszélyes anyagokat, amelyek károsak, vagy kockázatosak az emberi egészségre vagy a környezetre? ....................................................................................................................................................................... 3. Jár-e a tevékenység vízkivétellel felszíni, illetve felszín alatti vizekből? (A vízkivétel mennyiségének meghatározása.) ....................................................................................................................................................................... 4. A tevékenység kiépítése, illetve működtetése során keletkezik-e önálló kezelést igénylő szennyvíziszap, illetve a szokásos mértékű települési hulladéktól eltérő mennyiségű és minőségű szilárd hulladék? ....................................................................................................................................................................... 5. A tevékenység bocsát-e ki szennyezőanyagokat vagy bármilyen veszélyes, mérgező vagy egészségre káros anyagot a levegőbe? ....................................................................................................................................................................... 6. Jellemző-e, hogy a tevékenység kiépítése, működtetése zajt, rezgést, bűzt okoz, illetve fényt, hőenergiát vagy elektromágneses sugárzást bocsát ki? ....................................................................................................................................................................... 7. Lesz-e a tevékenységnek a talajba, felszíni vízbe vagy felszín alatti vizekbe történő kibocsátása? ....................................................................................................................................................................... 8. Jár-e a tevékenység működtetése szennyvízgyűjtéssel, szennyvízkibocsátással vagy speciális kezelést, ipari előtisztítást igénylő szennyvizek keletkezésével? ....................................................................................................................................................................... 9. A környezetterhelés megelőzésére, csökkentésére tervbe vett intézkedések, alkalmazni kívánt berendezések (beleértve a haváriák, balesetek megelőzését, elhárítását): ....................................................................................................................................................................... 10. További fontosnak tartott jellemzők: ....................................................................................................................................................................... |
IV. A telepítési hely környéke, a jelenlegi területhasználatok
Amennyiben ismert, kérjük az alábbi adatok, információk megadását is.
|
1. A szomszédos ingatlanok tényleges hasznosításának a kérelmező által ismert módja: ....................................................................................................................................................................... 2. A szomszédos ingatlanokon a kérelmező által tapasztalt ténylegesen folytatott tevékenységek megjelölése (amennyiben ismert, a Khvr. 1., 2. vagy 3. számú melléklete szerinti megnevezése): ....................................................................................................................................................................... 3. További fontosnak tartott jellemzők a szomszédos ingatlanokon: ....................................................................................................................................................................... |
Amennyiben az adatlap bármely pontjára vonatkozóan az eljárásban egyébként benyújtott dokumentáció részletesebb információt tartalmaz, kérjük az adott pontban jelezni.
5. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez
A környezeti hatásvizsgálat szükségességének szempontjai
1. A tevékenység és a kapcsolódó műveletek, létesítmények jellemzői:
a) terület igénybevételének nagysága, ideértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényét is;
b) más természeti erőforrás igénybevételének vagy használata korlátozásának nagysága;
c) kapacitásának vagy más méretjellemzőjének nagysága;
d) telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladék mennyisége, veszélyessége, kezelhetősége;
e) környezetterhelésének nagysága, jelentősége;
f) baleset, üzemzavar kockázatának mértéke, különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára;
g) vonzereje más jelentős környezeti hatású tevékenységek, létesítmények létesítésére a telepítési hely szomszédságában;
h) összeadódása más tevékenységekkel, figyelemmel arra, ha a tevékenység a telepítési helyen vagy az azzal szomszédos ingatlanon folytatott vagy tervezett azonos jellegű tevékenységgel együtt eléri vagy meghaladja a tevékenységre az 1. számú mellékletben meghatározott küszöbértéket.
2. A telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek érzékenysége, különösen
a) a táj érzékenysége, tekintettel a jelenlegi területhasználatra, tájhasználatra és a tájképre;
b) az érintett természeti erőforrások relatív szűkössége, minősége, megújulási képessége;
c) abszorpciós kapacitása (beleértve az érintett környezeti elemek és rendszerek terhelhetőségét, megújulási képességét, szennyezésmegkötő- és pufferkapacitását), különösen az alábbi területeken:
ca) vizes élőhelyek, hegyvidéki és erdőterületek,
cb) védett természeti területek, Natura 2000 területek, természeti területek, érzékeny természeti területek, az ökológiai hálózat elemei,
Natura 2000 területen különösen:
cba) az érintett Natura 2000 terület egységére, a Natura 2000 ökológiai hálózat koherenciájára gyakorolt hatás mértéke,
cbb) a terület kijelölése alapjául szolgáló fajok, élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatás mértéke,
cbc) a jelölő fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartásához szükséges környezeti elemek állapotára gyakorolt hatás mértéke,
cc) ahol valamely szennyezettségi határértéket már túlléptek,
cd) sűrűn lakott területek,
ce) történeti tájak, műemléki területek, műemlékek és régészeti örökség területei, megőrzendő karakterű települések vagy településrészek.
3. A várható környezeti hatások jellemzői, figyelembe véve az 1. és 2. pontban lévő szempontokkal való összefüggést:
a) területi kiterjedés és a területen élő, várhatóan érintettek számának nagysága;
b) országhatáron történő átterjedés lehetősége;
c) összetettség (különös tekintettel a több környezeti elemre kiterjedő hatásfolyamatok kiváltásának lehetőségére, valamint a hatások szinergiájára);
d) hozzáadódás lehetősége a térségben másutt folytatott vagy tervezett tevékenység hatásaihoz;
e) nagyság, erősség;
f) bekövetkezés valószínűsége;
g) tartósság, gyakoriság, visszafordíthatóság (figyelembe véve az elkerülésre, csökkentésre tehető intézkedéseket);
h) a végső hatásviselőket (embert, természeti rendszereket) érő káros vagy zavaró hatások mértéke és
i) egyéb, a környezeti hatások szempontjából lényeges jellemzők.
6. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez
A környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményei
A helyszíni vizsgálatokkal alátámasztott környezeti hatástanulmánynak – az előzetes vizsgálatban elfogadott vagy az előzetes konzultációban lehetségesnek tartott változatra (változatokra) a felügyelőség által meghatározott mélységben és részletezettségben – a következőket kell tartalmaznia:
1 Az előzmények összefoglalása, különösen
a) a felügyelőség és a szakhatóságok állásfoglalásai, a nyilvánosság észrevételei az előzetes vizsgálatban, vagy a felügyelőség véleménye és a közigazgatási szervek, valamint a nyilvánosság észrevételei az előzetes konzultációban;
b) a környezeti hatástanulmány kidolgozásának menete;
c) a környezethasználó által korábban számba vett fő változatok és azoknak a fő okoknak a megjelölése, amelyek e korábbi változatok közüli választását – figyelembe véve a környezeti hatásokat – indokolták.
2. A tervezett tevékenység – ideértve a kapcsolódó műveleteket és létesítményeket is – számba vett változatainak részletes leírása, különösen
a) az előzetes vizsgálati vagy az előzetes konzultációhoz benyújtott dokumentáció szerinti alapadatok [4. melléklet 1. b) pontja] részletezése, megjelölve azt, ha az ott leírtakhoz képest változás történt;
b) az egyes hatótényezők részletezése
ba) a hatótényező jellege, nagysága, időbeli változása, térbeli kiterjedése,
bb) a hatótényező a tevékenység mely szakaszában jelenik meg, s az adott szakaszon belül a tevékenység mely részéhez rendelhető hozzá, mely környezeti elemeket érinti;
c) az esetlegesen környezetterhelést okozó balesetek, meghibásodások lehetőségei, az ebből származó hatótényezők.
3. A hatásfolyamatok és a hatásterületek leírása
a) A hatótényezők kiváltotta hatásfolyamatokat környezeti elemenként külön-külön és környezeti rendszerként összességükben is elemezni kell. Fel kell tárni a közvetetten érvényesülő hatásfolyamatokat is.
b) A hatásterületek kiterjedését a 7. mellékletében foglaltaknak megfelelően kell meghatározni, és térképen is be kell mutatni.
c) A hatásterületnek a tevékenység megvalósítása nélkül fennálló környezeti állapotát is le kell írni. A leírásnak
ca) csak azokra a tényezőkre kell kiterjednie, amelyek ismeretére a tevékenység miatt várható változásokkal való összevetésnél szükség van;
cb) a környezeti állapot – a tevékenység megvalósításától független – várható változását is tartalmazni kell, amennyiben a rendelkezésre álló adatok ezt lehetővé teszik;
cc) új telepítés esetén tartalmaznia kell
cca) a telepítés helyeként kiválasztott terület jelenlegi állapotának ismertetését, különösen a természeti és épített környezet értékei, a tájkép és a tájhasználat bemutatását,
ccb) a terület környezet-, természet- és tájvédelmi funkcióinak elemzését.
4. A várható környezeti hatások becslése és értékelése
a) a bekövetkező környezeti állapotváltozások jellemzése az érintett környezeti elemek és rendszerek szerint, különösen az alábbi tényezők figyelembevételével:
aa) a hatás erőssége, tartóssága, visszafordíthatósága, térbeli kiterjedése és időbeli eloszlása, kedvező vagy kedvezőtlen mivolta,
ab) a hatás hozzáadódhat-e más tevékenységek hatásaihoz,
ac) az érintett környezeti elem vagy rendszer védettsége, környezet-, természet- vagy tájvédelmi funkcióinak megváltozása,
ad) a településkarakter (településkép, településszerkezet) megváltozása,
ae) tájkép, tájhasználat, tájszerkezet megváltozása,
af) a veszélyeztetett vagy várhatóan károsodó, megsemmisülő természeti és épített környezet értékeinek ritkasága, pótolhatósága,
ag) a veszélyeztetett vagy várhatóan károsodó, megsemmisülő természeti erőforrások pótolhatósága,
ah) a környezetkárosodás elkerülésének, mérséklésének lehetőségei;
b) ha a környezetállapot változása a lakosság egészségi állapotának kedvezőtlen megváltozását okozhatja, akkor a környezet-egészségügyi hatások ismertetésekor meg kell adni különösen
ba) a hatásterületen élő lakosság számát, korösszetételét, mortalitási és morbiditási adataik értékelését, a hatásokra érzékeny csoportjait,
bb) a lakosságot érő környezetterhelés becslését alapul véve az érintettek egészségi állapotára gyakorolt rövid és hosszú távú hatások ismertetését,
bc) amennyire számszerűsíthető, az egészségi kockázat mértékét,
bd) az egészségkárosodás elkerülésének, mérséklésének, az egészségi kockázat elfogadható mértékűre való csökkentésének lehetőségeit;
c) a környezet állapotának változása miatt várható közvetlen gazdasági és társadalmi következmények becslése, amennyiben lehetséges, különösen:
ca) a bekövetkező károk és felmerülő költségek,
cb) a hatásterületek használatának és használhatóságának megváltozása, és az ennek következtében esetleg beálló életminőség és életmódbeli változások.
5. Ha a 12–15. § szerinti eljárás megindult, akkor külön fejezetben összefüggően kell ismertetni az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatát, különösen
a) a hatásviselő fél és nyilvánossága által adott észrevételek figyelembevételének módját;
b) az országhatáron túli hatásokat kiváltó hatótényezőket, illetve eseményeket;
c) az országhatáron átterjedő hatásfolyamatokat;
d) e hatásfolyamatokra érzékeny hatásviselőket, a hatásviselő fél által közölt adatokat is alapul véve, valamint azok várható állapotváltozásait;
e) az országhatáron túli hatásterületek lehatárolását;
f) az országhatáron túli hatásokat megelőző vagy elfogadható mértékűre csökkentő intézkedéseket, nyomon követésükhöz, ellenőrzésükhöz szükséges utólagos méréseket és megfigyeléseket;
g) a felhasznált adatok forrását és a vizsgálati módokat.
6. Környezetvédelmi intézkedések
a) a lehetséges igénybevettséget, szennyezettséget és károsítást megelőző, csökkentő, kompenzáló, illetve elhárító intézkedések meghatározása;
b) a környezetet érő hatások mérésének, elemzésének módja a tevékenység folytatása során;
c) az utóellenőrzés módja a tevékenység felhagyását követően.
7. Egyéb adatok
a) a környezeti hatástanulmány összeállításához felhasznált adatok forrása, az alkalmazott módszerek, azok korlátai és alkalmazási körülményei, az előrejelzések érvényességi határai (valószínűsége), a tanulmány összeállításához szükséges információkkal kapcsolatban felmerült nehézségek, bizonytalanságok;
b) a felhasznált tanulmányok listája, a tanulmányokhoz való hozzáférés módja;
c) azoknak az adatoknak a megjelölése, amelyek törvény értelmében állam- vagy szolgálati titoknak minősülnek, vagy a környezethasználó szerint üzleti titkot képeznek;
d) annak jelzése, hogy a környezeti hatástanulmány mely részeire vonatkoznak a szellemi alkotás védelméhez fűződő jogok.
8. Közérthető összefoglaló
a) a tevékenység lényegének ismertetése;
b) a hatásfolyamatok és a hatásterületek bemutatása;
c) a környezeti hatások becslése, értékelése;
d) a környezeti állapotváltozások által érintett emberek egészségi állapotában, életminőségében és életmódjában várható változások;
e) a környezet és az emberi egészség védelmére foganatosítandó intézkedések.
14. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez
Előzetes szakhatósági állásfoglalás esetén az ügyfél által benyújtandó dokumentumok
A) A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 8/A. § (2a) bekezdésében foglalt esetben
[Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 15/2000. (XI. 16.) KöViM rendelet 2. számú melléklete alapján]
I/1. Elvi építési engedélyezési terv
1. Az út műszaki leírása, az I/2. pontban foglaltak szerint
2. Átnézeti helyszínrajz
3. Általános helyszínrajz
4. Általános hossz-szelvény
5. Mintakeresztszelvények
6. Talajmechanikai szakvélemény és földtani ismertető
7. Táj-, természet- és környezetvédelmi szakvélemény
I/2. Útépítés – kivéve földútépítés – engedélyezési terve
1. Az út műszaki leírása
A műszaki leírás a terv tartalmának indokolása és magyarázata. A műszaki leírásban a tervezőnek minden fontos körülményt fel kell tüntetnie. Amennyiben a műszaki leírásban az a)–i) pontok közül bármelyik hiányzik, e tényt indokolni kell:
a) az utak osztályba sorolása, az útszakasz leírása,
b) a vízszintes és magassági vonalvezetés jellemző adatai és indokolása, keresztmetszeti elrendezés,
c) közúti csomópontok, útlejárók, útcsatlakozások, szervizutak,
d) műtárgyak,
e) környezetvédelem,
f) táj- és természetvédelem
g) vízelvezetés, csatornázás,
h) az úttal kapcsolatos egyéb építmények (autóbuszmegállók, leálló-, pihenőhelyek, üzemanyagtöltő állomások, vendéglátóipari építmények, útfenntartási telepek),
i) érintett épületek és egyéb építmények.
2. Átnézeti helyszínrajz
3. Általános helyszínrajz
4. Általános hossz-szelvény
5. Mintakeresztszelvények
6. Műtárgyak terve és műszaki leírása
7. Környezetvédelmi terv
8. Táj- és természetvédelmi terv
9. Vízelvezetési terv
10. Földtani ismertető
II. Földút építésének engedélyezési terve
1. A helyszínrajz, a hossz-szelvény, a keresztszelvény a vízelvezetés megoldásával
2. A terepalakítás, földműépítés módja
3. A műtárgyak leírása
III. Híd (aluljáró és felüljáró) építésének engedélyezési terve
1. A híd műszaki leírása:
a) a híd elhelyezése (az út száma és neve, szelvénye), az áthidalt akadály megnevezése,
b) a híd pályaszintjének és alsó élének magassága, a jelenlegi és tervezett mederfenék magassága,
c) a híd szélessége és pályabeosztása,
d) az alapozás módja,
e) a vízműtani adatok,
f) a hídfeljárók adatai,
g) a lejárók adatai,
h) a partbiztosítási és mederszabályozási munkák ismertetése,
i) a közművek, vezetékek és egyéb építmények el- vagy áthelyezésére vonatkozó javaslatok stb.
2. Általános terv (1:50, 1:100, 1:200 méretarányú) átnézeti helyszínrajzzal (új híd esetén 1:25 000, ha a híd helyzete változik 1:1000–1:2880 méretarányú ingatlan-nyilvántartási térképről)
3. Földtani ismertető
4. Környezetvédelmi terv
5. Táj- és természetvédelmi terv
IV. Alagút engedélyezési terve
1. Az alagút műszaki leírása:
a) az alagút elhelyezkedése,
b) az alagút irány- és emelkedési viszonyai,
c) az alagút pályaszintjének és a szerkezet felső élének magassága,
d) az alagút keresztmetszeti kialakítása (űrszelvény, szélesség, pályabeosztás),
e) az építési technológia ismertetése,
f) az alagút kiegészítő építményei (víztelenítés, szigetelés, szellőzés, világítás),
g) az alagút ki- és bejáratainak kialakítása (a felszínről látható elemek és a térszint csatlakozásának építészeti kialakítása).
2. Átnézeti helyszínrajz (1:10 000–1:25 000 méretarányú)
3. Általános helyszínrajz (1:200–1:1000 méretarányú)
4. Általános hossz-szelvény (1:200–1:1000 hosszléptékű, 1:10–1:100 magassági léptékű)
5. Mintakeresztszelvények (valamennyi jellemző keresztmetszetről 1:50–1:100 méretarányú)
6. Földtani ismertető
7. Környezetvédelmi terv
8. Táj- és természetvédelmi terv
V. Tám- és bélésfalak engedélyezési terve
1. A tám- és bélésfalak műszaki leírása:
a) a tervezési munka és a környezet ismertetése, az építmény elhelyezése (az út száma, megnevezése, km-szelvénye),
b) a tám- és bélésfalak szerkezeti, keresztmetszeti kialakítása (szerkezeti típus, anyag, méretek, geotechnikai és építési szempontok),
c) a szerkezet és háttöltés víztelenítése.
2. Átnézeti helyszínrajz (1:10 000 –1:25 000 méretarányok)
3. Általános terv (1:50–1:200 méretarányú alaprajz, méretek és jellemző metszetek)
4. Földtani ismertető
5. Környezetvédelmi terv
6. Táj- és természetvédelmi terv
B) Az Nkr. 8/D. § (2) bekezdésében foglalt esetben, ha az Nkr. 8/D. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt szakhatósági eljárásban a szakhatóság azon szakkérdést vizsgálja, hogy a tevékenység következtében jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e
[A vasúti építmények engedélyezéséről és üzemeltetésük ellenőrzéséről szóló 15/1987. (XII. 27.) KM–ÉVM együttes rendelet 3. számú melléklete alapján]
I. Közforgalmú és sajáthasználatú vasút, iparvágány és építményei engedélyezési terve
A) Vasúti pálya:
a) Átnézeti helyszínrajz
b) Helyszínrajz
c) Műszaki leírás
d) Forgalmi üzemi terv és vizsgálat
e) Vasútüzemi és utasforgalmi létesítmények vázlatterve
f) Hossz-szelvény
g) Minta- és jellemző keresztszelvények
h) Keresztezési műtárgyak és rakodóberendezések vázlattervei
i) Víztelenítési és vízelvezetési terv
j) Talajmechanikai szakvélemény és terv
k) Támfal, bélésfal, görgetegfogó, alagút vázlatterve
l) Közút-vasút szintbeni keresztezés helyszínrajza, hossz-szelvénye, műszaki leírása
m) Földalatti vasútnál a főszellőzés sémája a műtárgyak feltüntetésével, a mozgólépcsők telepítési terve
n) Meglévő létesítményeknek a vasúti pálya, illetőleg a vasút függőpálya, szalagpálya építésével kapcsolatban szükséges átalakítási tervei
B) Vasúti híd:
a) Általános terv
b) Helyszínrajzi elrendezés (az általános terven is elhelyezhető)
c) Műszaki leírás
d) Vízműtani adatok és számítások, valamint vízügyi szakvélemény vízfolyás keresztezése esetén
e) Közelítő erőtani számítás az 5,0 m-nél nagyobb nyílásméretű hidaknál (a mintaterv szerint épülő hidak esetében csak az alapozásra)
f) Acélhidaknál a jellemző csomópontok, tartóbekötések, illesztések vázlatai
g) Különleges – egyedi – kialakítású hidaknál a jellemző szerkezeti részletek vázlatai
C) Biztosítóberendezés:
Műszaki leírás
D) Villamos-felsővezeték:
a) Helyszínrajz az oszlopok elhelyezéséről és vezeték elrendezésről
b) Műtárgyak alatti átvezetés terve
c) Műszaki leírás
E) Vasúti rakodóberendezés (vasúti kocsi töltőlefejtő berendezés, rakodódaru, kocsibuktató, oldal- és homlokrakodó, egyéb beépített rakodó- és szállítógép, illetőleg berendezés):
a) Vasúti létesítmények tervezéséhez előírt kivitelű helyszínrajz
b) Műszaki leírás
c) Alaprajz
d) Metszetek, mind a vágánytengelyre merőlegesen, mind a vágánytengellyel párhuzamosan, üzemi és üzemen kívüli helyzetben
e) Vízellátás, víztelenítés terve
f) Víziközmű vezetékek kimutatása
F) Vasúti kocsivontató mint járműmozgató berendezés:
a) Vasúti létesítmények tervezéséhez előírt kivitelű helyszínrajz
b) Műszaki leírás
c) Vontatóberendezés segédpálya terve
G) Tolópad, fordítókorong mint járműmozgató berendezés:
a) Vasúti létesítmények tervezéséhez előírt kivitelű helyszínrajz
b) Műszaki leírás
c) Tolópadpálya, fordítókorong akna szerkezeti kialakításának terve, a víztelenítés megoldása
H) Vasúti járműmérleg:
a) Vasúti létesítmények tervezéséhez előírt kivitelű helyszínrajz
b) Műszaki leírás (a mérési folyamat leírásával)
c) Mérlegakna szerkezeti kialakításának terve, helyszínre adaptálva
d) Mérlegakna víztelenítési terve
II. Függőpálya engedélyezési terve
a) Helyszínrajz
b) Hossz-szelvény (pályaterv)
c) Műszaki leírás
d) Az állomások elrendezési terve
e) Az állványokat áthidaló és egyéb szerkezetek tervei és számításai
f) Védőhidak, védőhálók és egyéb biztonsági berendezések általános és részletes tervei
g) A meglevő más létesítményeknek a függőpálya építésével kapcsolatban szükségessé váló átalakítás tervei
h) Alapozási szakvélemény
III. Távolsági szalagpálya engedélyezési terve
a) Helyszínrajz
b) Hossz-szelvény (pályaterv)
c) Műszaki leírás
d) Támasztó szerkezetek és szalaghidak terve
e) Szalagfordító- és feszítőművek összeállítási terve
f) Hajtóművek terve, teljesítményszámítás, méretezése
g) Meglevő létesítmények keresztezésének és megközelítésének megoldásai, azok esetleges átalakítási tervei
h) Az állomások általános elrendezési terve, az állomási gépészeti berendezések feltüntetésével
i) Alapozási szakvélemény
IV. Sífelvonó engedélyezési terve
a) Helyszínrajz
b) Hossz-szelvény (pályaterv)
c) Részletes műszaki leírás
d) Hajtómű és fékek terve, főbb elemeik számítása
e) Állomások általános elrendezési terve a gépészeti berendezések feltüntetésével
f) Pályamenti elemek terve és számítása
V. Közforgalmú és sajáthasználatú vasút, iparvágány és építményei bontási terve
A) Vasúti pálya:
a) Helyszínrajz, iparvágány esetén a csatlakozást biztosító vasút üzembentartójának záradékával
b) Műszaki leírás
c) Területrendezésre és újrahasznosításra vonatkozó tervek
B) Vasúti híd:
a) Általános terv, ha a műtárgyat nem bontják el teljesen
b) Műszaki leírás
C) Biztosító és távközlési berendezés:
a) A bontás miatti átalakítás terve a megmaradó létesítményekkel kapcsolatban
b) Műszaki leírás
D) Villamos felsővezeték:
a) A bontás miatti átalakítás terve a megmaradó létesítményekkel kapcsolatban
b) Műszaki leírás
E) Térvilágítás:
Műszaki leírás
F) Vasúti rakodó-, járműmozgató-berendezés és járműmérleg:
a) Helyszínrajz
b) Alaprajz
c) Metszetek a vágánytengelyre merőlegesen és azzal párhuzamosan
d) Műszaki leírás
C) Az Nkr. 8/E. § (1a) bekezdésében foglalt esetben
[A kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről szóló 50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet alapján]
I. A kikötő, valamint a komp- és révátkelőhely, továbbá a hajókiemelő berendezés
A létesítési engedélyezési terv tartalmazza:
a) a kikötő, illetve átkelőhely létesítésének célját,
b) átnézeti térképet (1:10 000-től 1:25 000-ig méretarányban),
c) a kikötő/átkelőhely és a hajókiemelő berendezés telepítési helyszínrajzát 1:2000–1:5000 méretarányban, amely tartalmazza a tervezett létesítményeket a meglévő és bontásra előirányzott létesítményekkel együtt, valamint 1:200–1:500 méretarányban a jellemző keresztszelvényeket,
d) a kikötő vízterületének, valamint a hozzá kapcsolódó víziút 500–500 m (az átkelés esetében annak tengelyétől mért 200–200 m, ha az átkelés jeleit ennél nagyobb távolságban kell elhelyezni, akkor az elhelyezés távolságáig) hosszú (tavon széles) szakaszának, hajókiemelő berendezés partterületét határoló (a kiemelésre szolgáló) vízterület 100 m szélességű (ha a meder ennél kisebb szélességű, akkor a teljes mederszélességre kiterjedő) mélységvonalas helyszínrajzát a hajózási kisvízszint (HKV) és a hajózási nagyvízszint (HNV), a legnagyobb vízszint (LNV) és a legmagasabb jeges vízszint megjelölésével, amelyen a mélységvonalakat a vízterületre előírt kitűzési tervnek megfelelően kell alkalmazni,
e) a létesítéshez szükséges ingatlan földnyilvántartási adatokat (ingatlan-nyilvántartási szemlét),
f) a kikötő térségére jellemző vízmérce alap- és vízállásadatait országos rendszerben (nulla pont magassága, LKV, HKV, KÖV, HNV, LNV, MÁSZ) meghatározottak szerint,
g) a kikötőt/átkelőhelyet használó úszólétesítmények főméreteit (hossz, szélesség, legnagyobb merülés),
h) a kikötő/átkelőhely kapcsolatát, a közúti, vasúti pályával, csővezetékkel,
i) a kikötő építményeinek tervét és leírását, valamint jogerős hatósági engedélyeit.
II. Úszóműves rakodóhely, hajóállomás, úszóműállás, hajóhíd, veszteglőhely, vízisportpálya és vízi repülőtér
A létesítési engedélyezési terv, a legfeljebb egy nyilvántartásra nem kötelezett úszóműből álló úszóműállás kivételével tartalmazza:
a) az általános helyszínrajzot és a létesítmény elhelyezésének műszaki terveit;
b) a létesítmény vízterületének, valamint a víziút hozzá kapcsolódó 500–500 m hosszú szakaszának mélységvonalas helyszínrajzát;
c) a helyi vízmérce alapadatait (ha nincs, akkor a legközelebbi országos vízmérce alapadataira vonatkoztatott helyi adatokat): helye, 0 pont magassága, legkisebb vízállás, legnagyobb vízállás;
d) a létesítmény részét képező és azt használó úszó létesítmény(ek) jellemző adatait;
e) az üzemeltetési rend tervét (ha a hajózási létesítményre azt jogszabály előírja, akkor a külön jogszabályban meghatározottak szerint); továbbá
f) úszóműves rakodóhely, hajóállomás, nyilvántartásba vételre kötelezett úszóművekből álló úszóműállás és hajóhíd esetében:
fa) a csatlakozó partél elöntési vízszintjét,
fb) közúti kapcsolatát.
III. Csak csónakok fogadására alkalmas kikötők
A létesítési engedélyezési terv tartalmazza:
a) a kikötő létesítésének célját,
b) átnézeti térképet (1:10 000-től 1:25 000-ig méretarányban),
c) a kikötőről telepítési helyszínrajzot kell benyújtani (1:2000–1:5000 méretarányban), amely tartalmazza a kikötő tervezett létesítményeit a meglévő és bontásra előirányzott létesítményekkel együtt,
d) a kikötő vízterületének, valamint a hozzá kapcsolódó víziút 200–200 m hosszú, tavon 200 m-es sugarú körbe eső szakaszának mélységvonalas helyszínrajzát,
e) a létesítéshez szükséges ingatlan földnyilvántartási adatait (telekkönyvi szemléjét),
f) a kikötő megközelíthetőségének leírását,
g) a kikötő építményeinek tervét és leírását.